A fazékban van a nagyi töltött káposztája. A legjobb helyről tartom szemmel, amilyen közelről csak lehet. Vigyázni kell rá, amíg kihűl, nehogy elvigye a cica...
... merthogy ebből a fazékból bármi falat essék ki, az csak az enyém lesz! :)
Boldogság virágok közt, zöld gyepen, szabadon hűsölni egész nap. Főleg ha ehhez teljes ellátás és a gazdikkal való, végtelen játék is jár.
Amióta pedig felfedeztem, hogy a fű épp úgy csiklandoz, mint otthon a szőnyeg, a játékokba becsempésztem egy kis hasvakargatást is. Ettől persze még nem lustultam el! Teszem én a dolgom, mint szorgos kutyagyerek. S minthogy a tej élet, erő, egészség, röpke percek alatt szét is cincáltam cafatokra egy dobozzal. Egy ilyen csodás nap után vétek hazamenni... maradjunk mééég!