2010. április 30., péntek

Engedmény

Akinek ilyen ellenállhatatlan a tekintete...
az idővel elnyeri helyét a heverőn.
Persze csak most az egyszer :)

2010. április 29., csütörtök

Tud élni :)

Ma volt az a nap, amikor kíváncsiságomban egy hanyag mozdulattal kimásztam a teraszon át a tetőre, ezzel szívrohamot okozva gazdinak. A lélegzetelállító mutatvány után le nem vette rólam a tekintetét. Ez a sorsa egy ellenállhatatlan kalandornak.
A délután csodás napsütésben telt.
Új helyet találtam magamnak a kertben,
elfoglaltam egy szabad napágyat, amihez még pokrócot is kaptam kisgazdiktól.
Kedvemre süttethettem a hasimat.
Nem is lehet ennél tökéletesebb egy nap!
Közös sütkérezés gazdival a kertben...
és közös vonítás éjjeli körjáraton.

2010. április 28., szerda

Munkanapok

Kaptam egy munkahelyi szőnyeget, így véglegesítették a szerződésemet.
Rögvest neki is láttam egy igen kemény feladatnak. A reggeli kávészünetben felhoztam a kertből egy botot és elkezdtem lefaragni a végeit,
egész nap ezen rágódtam, nem is foglalkoztam mással.
A délutáni kávészünetre már készen is voltam teljesen.
Csupán a legfontosabb posztomat tudtam maradéktalanul betölteni, kitartóan vigyáztam gazdira, még álmomban is fél szememet rajta tartottam... elfeküdtem a lábai előtt, hogy egy lépését se veszíthessem szem elől.
Jól is jött a délutáni szundi, mert az egész napos kimerítő munka után még egy üzleti vacsora is várt. Panna lánykával egyeztettük a gazdikat szórakoztató projekt legújabb taktikai lépéseit.
Mire éjnek éjszakáján hazaértünk, már a kocsiból sem voltam képes kikászálódni, ott aludtam, ahová tettek, édes álmokkal

2010. április 27., kedd

Kingdom of Happy Dog

Ma hívott minket anyukám gazdija, hogy a MEOE végre megküldte a választ, így megvan a kennel neve, egyben az én törzskönyvi nevem is, született: Kingdom of Happy Dog Arthur ... Király! :)

Sok sikert, a megérdemelt kiváló eredményeket és még több boldog és hasonlóan gyönyörű kutyakölyköt kívánunk a Kingdom of Happy Dog Kennel családjának!

2010. április 26., hétfő

Séta

Olyan hirtelen indultunk reggel, hogy mamagazdi elfelejtette hozni a szőnyegemet. Szerencsénkre feltaláltam magam, jó kiskutya kis törülközőn is elfér.
Munka után nagy kaland várt, életemben először sétáltam az utcán, pórázon.
Találkoztunk idegen emberekkel, akiket lelkesen megszaglásztam, sosem lehet tudni, kit kell megjegyeznem magamnak. Üdvözölt egy hatalmas, érdeklődő kutya is, akinek olyan nagy volt a feje, mint én magam. Először kicsit megszeppentem, ahogy közeledett felém, de aztán merészen visszaszimatoltam, mamagazdi háta mögül. Ezen a találkozáson felbátorodva a következő utcában már beszélgettem is kicsit, egy amstaff kutyával, aki a birtokából köszönt rám.

Izgalmas ez a hosszú sétálás :)
...csak ne lenne olyan fárasztó saját tappancsokon kocogni végig a hazavezető utat. Úgy elfáradtam, hogy nem volt az a labda, ami felkelthetett volna az árnyékos fűből.
A vacsorám azért megtette hatását. Teli hassal új erőre kapva játszottam körbe az egész lakást, illetve majdnem az egészet. Van még, ami zárt ajtó előttem... még...
Le merem fogadni, ez a kis akadály sem tart már ki sokáig.

2010. április 25., vasárnap

Virágot a virágnak

Megvan!Igen, ez lesz az!
Boldog Születésnapot Gazdi! :)

2010. április 24., szombat

Vidéken

Ma nagyot utaztunk. Reggelről meglátogattuk mamagazdi Anyukáját, ahol gazdikkal napoztunk kicsit, ki a napágyon, ki alatta. Közben megmasszíroztam mamagazdit, először akupunktúrás kezelésben részesítettem a lábát, aztán végigmasíroztam a hátán, teljesen felfrissült tőle.
Eztán elkocsikáztunk Neszmélyre, papagazdi nagyszüleihez. Nagyon izgalmas hely.
Jártam a veteményesben, ahol kis táblák jelzik, milyen íz van a földben.
Találtam egy csengőt a fűben.
Jártam a forró bádogtetőn, s onnan néztem szerteszét.
És találkoztam egy cicával is. Kedves, bár furcsa jószág, puha léptű és nyávogva beszél.
Hazafelé kiszellőztettem a fejemet. Papagazdi biztos kezeiből néztem ki a sebesen vágtató világra. Harapni lehetett azt a sok levegőt, ahogy lebegtette a füleimet a szélben. Remélem, sokat utazunk még így.

2010. április 23., péntek

Kifulladásig

Hosszú munkanap, még hosszabb játék kisgazdikkal a kertben, olyannyira kifárasztott, hogy hazaérve nem bírtam kimászni az utazótáskából...

2010. április 22., csütörtök

Három a kislány

Új taktika. Szabad járkálásom óta játékaimnak egyre többször lába kél, így jobbnak láttam kedvenceimet szigorú felügyelet alatt tartani... rájuk feküdtem.
A helyemen maradás megtette hatását, még az ebédem is megmaradt.
Így, hogy Pulcsi megengedte, hogy birodalmából egy kicsi hely az enyém legyen, nyugodtan alhatok.
Szent a béke.
Már csak gazdira kell vigyáznom, nehogy bármit is nélkülem csináljon...
míg én egyre többször járok külön utakon.
Tetszik nekem ez a napfényes élet.
Persze az abszolút kedvencem a kert.
Ám gazdit még ott sem veszítem szem elől, akkor is megtalálom, ha a házban bújik el.
De találtam mást is, méghozzá egy botot a fűben.
Órákig el tudnék játszani vele.
Ám a bot nem tartott soká, mert vendégségbe mentünk.
Bemutatkoztam Rolex és Chanel kutyusoknak.
Chanel éppen kismama, de lelkesen futkározott velem. Rolex már nagy és komoly kutya az ilyen bohóckodáshoz, Ő inkább félrevonult.
Chanel mami játék közben jó modorra is tanított, hogy udvarias kutya legyen belőlem.
Ebből a leckéből persze nem maradt sok, mire átmentünk Panna lányhoz játszani... követhetetlen kergetőzés lett belőle.
... nagy alvás lesz eztán, éjjel.

2010. április 21., szerda

2010. április 20., kedd

Szabadon :)

Mi különleges van a képen?Neeem, nem az ellenállhatatlanul szundizó kutyagyerek, nem a szünetmentes tápokból épített torony, nem a párnának használt vizestál és nem is a leharcolt csontok... a feldobott talpú maci is rendben van...Szabad a gazda? ... Igen, szabad vagyok! Eltűnt a karantén, kísérleti jelleggel kedvemre mászkálhatok.
Találtam is egy helyet, ami nagyon tetszik nekem. Kellemes napsütés, friss levegő és jó kilátás. Egész nap ellennék ott, annyi az érdekes hang a kert felől.
De azért jobb, ha a helyemen maradok, távollétemben meglepetések érhetnek, ahogy ma is. Csupán egy pár percre mentünk le a kertbe, hogy nagyon ügyesen, kint végezzem el a dolgomat, mire visszatértünk, Pulcsi kutya belekóstolt az ebédembe, ami ezzel el is fogyott. Kénytelen mamagazdi megosztotta velem a saját ebédjét, így ismét kaptam egy kis joghurtot... aminek játék közben eltűnt az egyik csücske... semmi pánik, később a kertben megtaláltuk.
A munkanap további részét mindenesetre mamagazdi közelében töltöttem, jó helyem van nekem ott.
Minél közelebb a gazdihoz, annál jobb.
És... A Kert!!! Csodálatos! Szeretem :)
...csak futok az orrom után és lobog a fülem a szélben......bármerre lépek, játszanak velem...

...enyém az egész világ!...
...és egy labda :)