Ma reggel nasit kaptam, befejezhettem egy joghurt elpusztítását. Az orrom pont belefér a dobozba, egy csepp sem veszett kárba.
Még a dobozt is hasznosítottam, élesítettem rajta a fogaimat... a csont addig is megúszta.
Délben aztán dráma történt. Addig vakargattam a fejem, míg mamagazdi megtalálta az okot, egy kullancsot, pont a szemem felett. Nagyon zavaró volt nekem, nagyon ijesztő mindenki másnak, aki látta.
Két és fél óra aggodalommal és izgalommal később sikerült megszabadulni ettől a mocsok élősködőtől, jól odapirítottunk neki, ezzel azonban még nem volt vége a megpróbáltatásoknak.
Megjelent ugyanis a doktornéni egy újabb szurival, egy fehér dobozzal és egy flakonnal. Megkaptam tehát az első Lime-kór elleni oltásomat, ilyen a gazdi aggodalom. Ha ez önmagában nem lett volna elég, a dokinéni egy csomó büdös vizet fújt rám a flakonból, amitől saját magam számára is elviselhetetlen szagom lett és olyan punk frizurába állt a bundám, hogy azt egy pávakakas is megirigyelné. Ez volt az a pillanat, amikor elegem lett a mai napból és elbújtam az ágyam mögött, ott vártam ki, míg elmegy végre a dokinéni az ijesztő ketyerés táskájával együtt.
Ahogy dokinéni kitette a lábát, elővettem a játékaimat és egy órát küzdöttünk a macival, ő legalább nem fintorgott a szagom miatt.
Végül nem is emlékszem, mikor került rám a fehér nyakörv, de bárhogy vakargatom, sehogy nem jön le és gazdik sem mutatnak hajlandóságot, hogy levegyék rólam. Ez van, meg kell szokni.
Még egy bunda fésülés és elvonultam mára.
Még a dobozt is hasznosítottam, élesítettem rajta a fogaimat... a csont addig is megúszta.
Délben aztán dráma történt. Addig vakargattam a fejem, míg mamagazdi megtalálta az okot, egy kullancsot, pont a szemem felett. Nagyon zavaró volt nekem, nagyon ijesztő mindenki másnak, aki látta.
Két és fél óra aggodalommal és izgalommal később sikerült megszabadulni ettől a mocsok élősködőtől, jól odapirítottunk neki, ezzel azonban még nem volt vége a megpróbáltatásoknak.
Megjelent ugyanis a doktornéni egy újabb szurival, egy fehér dobozzal és egy flakonnal. Megkaptam tehát az első Lime-kór elleni oltásomat, ilyen a gazdi aggodalom. Ha ez önmagában nem lett volna elég, a dokinéni egy csomó büdös vizet fújt rám a flakonból, amitől saját magam számára is elviselhetetlen szagom lett és olyan punk frizurába állt a bundám, hogy azt egy pávakakas is megirigyelné. Ez volt az a pillanat, amikor elegem lett a mai napból és elbújtam az ágyam mögött, ott vártam ki, míg elmegy végre a dokinéni az ijesztő ketyerés táskájával együtt.
Ahogy dokinéni kitette a lábát, elővettem a játékaimat és egy órát küzdöttünk a macival, ő legalább nem fintorgott a szagom miatt.
Végül nem is emlékszem, mikor került rám a fehér nyakörv, de bárhogy vakargatom, sehogy nem jön le és gazdik sem mutatnak hajlandóságot, hogy levegyék rólam. Ez van, meg kell szokni.
Még egy bunda fésülés és elvonultam mára.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése